Könyvjelző könnyen, gyorsan varrógéppel
2013 május 22. | Szerző: JuliaHenrietta
Van, aki könyvet olvas, van, aki e-könyvet. Az e-könyvnek tok kell, mert megsérül, megkarcolódik, összetörik, megrágja a kutya, elnyomogatja a gyerek. A könyvbe pedig könyvjelző szükségeltetik, nem holmi papírzsebkendő, buszjegy, pénztárblokk. Ha van egy varrógép a közelben, csak egy kis anyagdarabra van szükséged, 3-4 különböző színű cérnára meg kb. 1- 1,5 óra szabadidőre.
A textília szélessége 10 cm, hossza kb. 20 cm, de nem baj, ha 18 vagy 22. A könyvjelző kész szélessége 4 cm lesz, alul-felül nem lesz elszegve, ezt jelöljük ki krétával vagy ideiglenes varrattal:
A vonalakon belül fogunk dolgozni, párhuzamos hosszanti varratokat készítünk.
Először a cikk-cakk varrásosat készítettem el: 4 féle színű cérnával azonos sűrűségű cikk-cakk varrásokat csináltam. Fontos, hogy mindig a krétacsíktól vagy a jelölő varrattól induljon a cikk-cakk, tehát először a csíkba öltsön le a tű. A talp mindig valamihez igazítva fusson, pl. először a hosszanti krétacsíkhoz, utána az első varrat széléhez, stb.
Ne felejtsd el, hogy a varratok cérnáit a fonák oldalra áthúzva össze kell csomózni. Már a varrat elején hagyj erre 5-10 cm cérnát alul és felül is.
Az egyenes és a cikk-cakkos díszvarratoknál az öltéssűrűséggel is lehet variálni.
A cikk-cakk varrásos könyvjelző talán azért könnyebb, mert ha nem tökéletesen egyenes a varrás, nem annyira feltűnő.
Ha elégedettek vagyunk a díszítéssel, egy kis vasalás után hajtsuk félbe az anyagot, és csak a varratok magasságában varrjuk össze 1 cm-esen az anyagot. A varrást vasaljuk szét, a végeken is, ahol nem varrtuk össze.
Ez után már csak ki kell fordítani a keletkezett “csövet”, a hátulján középre vasalni a varrást, és a végeken elkészíteni a rojtozást: egy tű segítségével a keresztbe futó szálakat egyesével megemeljük és kihúzzuk a szövet szerkezetéből.
És már kész is! Leülhetünk olvasni 🙂 Javaslom, hogy könyvtárad frissítése céljából látogasd meg a rukkola.hu-t.
Természetesen nem feledkezünk meg az e-könyv-olvasók felhasználóiról sem, hamarosan egy szép tok elkészítésének leírását is olvashatjátok.
A mai kultúrsarokban a könyvekhez és a közelgő gyereknaphoz kapcsolódóan egy szép verset teszek közzé:
Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.
Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.
Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.
Te homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.
Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.
S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,
Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.
Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.
Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;
Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.
Régen tolltartó, ma csekktok
2013 május 18. | Szerző: JuliaHenrietta
Nemrég eszembe jutott, hogy az ált. isk. felső tagozatán Angyalföld Cityben milyen tolltartó volt a divat: A4-es nejlon irattasakba divatos újságlapot tettünk, a tasak nyitott oldalait cellux-szal leragasztottuk, aztán háromba hajtottuk keresztbe és a kialakuló zseb részt iratkapoccsal fogtuk össze. Jó kis tolltartó volt, sok orosz puskát lehetett benne feltűnésmentesen elrejteni 🙂 Nekem legós volt, arra emlékszem, és amikor tönkrement, igen egyszerűen készítettünk másikat. Mostanában ilyesmi fazonú, átlátszó csekktartó fóliát lehet kapni a papírboltokban.
De félre a konzum csekktartókkal, készítsünk egyedi csekktokot.
Szükséges egy nejlon irattasak, csomagolópapír vagy naptárlap ízlésünknek megfelelően, öntapadós tépőzár és varrógép. Egyszer már szolgálatot tett csomagolópapír is megfelel, csak meg kell vasalgatni egy kicsit felhasználás előtt.
Papírunkat vágjuk A4-es lap szélességűre, de nem baj, ha hosszabb mint a fólia, és dugjuk bele a tasakba. Ha hosszabb, hajtsuk vissza az elejét és a végét, hogy “bélése” is lehessen a toknak. A fólia fehér lyukasztott szélét vágjuk le, vigyázva, hogy a hegesztés ne sérüljön.
Most már csak szépen harmadolnunk kell nagyjából a tokot, aztán varrhatunk is: A legnagyobb öltéshosszal, hogy ne szakadjon a fólia. Először a nyitott végét érdemes levarrni a fóliának, a varrat elején és a végén az alsó és felső cérnát érdemes összecsomózni. Varrhatunk nagy cikk-cakk öltéssel is.
Aztán az oldalak következnek, ruhacsipesszel beállíthatjuk a hajtás magasságát. Itt is fontos, hogy a varratok elején és végén az alsó és felső cérnát összecsomózzuk!
Öntapadós tépőzárat minden barkácsboltban meg időnként Lidl-ben be lehet szerezni, csak rá kell cuppantani. Ha nem ragaszkodnak igazán egymáshoz a tokkal, a pillanatragasztó segíthet. A méterben kapható tépőzár is jó, pillanatragasztóval vagy kétoldalú ragasztóval.
A csekkek a perforálás mentén hajtva szépen beleférnek, és a papírpénzeket is mellé lehet tenni. Mehetünk a postára, senki nem kukucskál bele a számláinkba! Igazából három varrással megúsztuk a dolgot.
Használhatjuk sminkestáskának, irattartónak, napszemüveg-toknak, ki mit szeret.
Pihenésképpen egy kis vakációs zenede:
Varroda-nyitó
2013 május 18. | Szerző: JuliaHenrietta
Az öcsém az oka mindennek. Ő nyaggatott a blogolással. Még sose csináltam ilyet, de majd belejövök.
Olyan témákról tervezek írni, amiket általában tűvel és cérnával meg lehet valósítani, mondhatom a szabadidő hasznos eltöltésének is, de inkább a hasznos dolgok alkotásának örömét szeretném átadni, illetve ezáltal olyan dolgok használatának különleges érzését, amelyet Te alkottál.
Köszönöm, Marci! 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=Xit52SnQbnU
Helló Világ!
2013 május 17. | Szerző: JuliaHenrietta
Üdvözlet a(z) Cafeblog honlapon. Ez az első bejegyzés, amelyet a Cafeblog előkészített a honlap tulajdonosának. Törölhető, tetszőlegesen szerkeszthető, és már kezdődhet is a honlap tartalommal történő feltöltésének szép és fárasztó folyamata!
Sok sikert!
A kosár új ruhája
2013 május 30. | Szerző: JuliaHenrietta
Szeretem a kosarakat. Mind egyedi, mind kézzel készült. A kosárfonás az egyik olyan iparág, amit nem lehet gépesíteni. A tipikus “piacra-járós” kosarak az idő múlásával egyre szebbek lesznek, igazából ritkán mennek tönkre. Esetleg egy-két helyen törik ki a nád, de a kosár funkcióját megtartja.
Én is így jártam, az egyik kosárkám oldalán elkezdtek kitöredezni a nádak. Tart rendesen, bírja a terhet, csak éppen lyukas.
Lyuk a kosár alján – egy csomag rágó már kipotyogna
Orvosoljuk a problémát! Varrok bele huzatot. És ha már van huzata, legyen neki zsebe pénztárcának, telefonnak, meg egy karabíner a kulcsnak. Leírom a menetét, de pontos méreteket nem írok ide, mivel ha valaki kedvet kap és utánam csinálja, a saját kosarát kell méregetnie. Érdemes inkább nagyobbra szabni 0,5 – 1 cm-rel, mint kisebbre, mert bosszantó, ha húzódik a bélés a kiló alma alatt. Inkább bővebb legyen, lehetőséget adva a textilnek, hogy az első mosásnál összemenjen 🙂
Először rajzoltam: pausz-papírral béleltem ki a kosarat és az alját érzésre körberajzoltam. Aztán méricskéltem: a kosár falának magasságát, belül mérve és a felső perem kerületét. Tehát ez 2 db alkatrész lesz, plusz a zseb.
A kosár aljának szabásmintája
A kosár falának magasságát is mérem
A kosár aljának rajzát 1 cm-es varrásszélességgel szabom ki. Kell még egy jó nagy téglalap, amelynek hossza a kosár felső peremének kerülete + 2 cm, szélessége pedig a falmagasság + 3 cm.
A zseb egy hajtott szélű zseb, a hivatalos nevét nem tudom, nadrágok oldalán lehet ilyen divatos zsebet látni. Ehhez, hogy a kész mérete 16 cm széles és 15 cm magas legyen, egy 28 x 21 cm-es anyag szükséges.
A hosszabbik oldalán alul 2 cm-t felvasalunk a fonák oldalra, felül 2 x 2-t vasalunk be, és ezt le is tűztem.
A rövidebb oldalán 2 cm-es harmonikát kezdünk hajtogatni a fonákja felé, 3-szor, mind a két oldalán.
A zseb oldala, harmonika
A harmonika felső felét, ahogy a képen látszik, keskenyen összetűztem. A zseb helyét megkerestem a kiszabott nagy téglalapon, én a feléhez illesztettem, a zseb felső részét a téglalap felső részétől 5 cm-re helyeztem el.
Zseb, varráshoz előkészítve
A rávarrás 3 lépésben történt: először a két oldalon a harmonikák alsó részét varrtam hozzá a huzat oldalrészéhez, aztán az egész zsebet összefogva az alsó szélt is.
(Ilyen zsebekből készítettem garázsokat egy játszószőnyegen.)
A készre varrt zseb
Jöhet az összeállítás! Már szinte a célegyenesben vagyunk.
A szép nagy, zsebes téglalap két rövidebb oldalát összevarrtam 1 cm-esen, így egy csövet kaptam, amit az ovális alja résszel kell összehozni. A kosár formájából adódóan az alja kerülete kisebb, mint a teteje, az oldalrész, vagyis a nagy téglalap bővebb lesz, mint az ovális. Ezért a cső alulra eső részét és az oválist elnegyedeltem, és ezeket a pontokat megjelöltem gombostűvel, majd összetűztem. A tűk közé eső részeken hajtásokat készítettem, így varrtam össze, és így már passzoltak a méretek.
Máris a ruhapróba következik. Belehelyeztem a bélést a kosárba, teleraktam mindenféle anyaggal, és a felső részt visszahajtva megtűztem a kosár peremének magasságában.
Huzatpróba
A füleknél, és a két oldalán két-két helyen megkötő szalagot tűztem az anyag széléhez, a karabínerbe bortnit fűztem és a zseb mellé tűztem, majd ugyanezen bortnival végigvarrtam a huzat szélét a megkötőket is egyszerre hozzávarrva. Úgy látom, kész is:
Karabíner és bortni
Megkötő szalag és bortni
Kész vagyok! Huzatos a kosár 🙂
Zene? Legyen egy konszolidált klasszikus: