Gyors ajándék a Nagymamának
2013 augusztus 1. | Szerző: JuliaHenrietta
A Nagymamám szavaival élve a mi családunk százlábú, ha csak a szűk család jön össze, 27-en vagyunk. Júliusban különösen sok név- és születésnap van, azt hiszem, tizenegy. Ilyenkor rohamléptekben gyártom és szerzem be az ajándékokat, mindenkinek valami apróságot, mert a család elég messze lakik az adósok börtönétől, nem tudják garantálni a napi bablevesem.
Az unokahugiknak ruhát varrtam, a 8 éves unokaöcsémnek egy remek vízipisztolyt szereztem, de minek örülne névnapjára anyukám, 9 gyerek nagymamája? 40 fok van, a virágcsokor ötletét elvetettem, így hát marad a fénykép a kisunokákról. Mégis, valami egyedit! Ezek szerint a képkeretet kell gyorsan kidekorálni. Erre jutottam szombat hajnalban, és fel is keltem hamar, hogy amíg a família még alszik (főleg a mindig “segíteni” kész 2 éves kisfiam), előkotortam a filléres ikea-képkereteket, amik a szekrény mélyében lapultak évek óta. Kezeletlen, igazából még csak le sem csiszolt fenyőből készültek, mondhatjuk igénytelenül egyszerűnek. Azt hiszem, már nem is kapni ilyet, régen a 3 darab volt talán 500 forint.
Nos, az egyiket ráfektettem egy vékony habszivacsra meg egy szép szívecskés anyagra és ráhagyással körbevágtam. A fehér habszivacsot (valamilyen műszaki cikknek a csomagolóanyaga volt, hogy ne törjön össze) körbevágtam a keret mentén és rá is ragasztottam, aztán sniccerrel pontosan körbevágtam.
A szívecskés anyagra csak ráfektettem, amit középen felvagdaltam X-alakban a sarkokig pontosan, majd a közepét visszahajtogattam.
Középen szépen visszahajtogattam, majd kívülről is bebugyoláltam a keretet, az oldalak közepén gombostűvel összetűztem, majd összeöltögettem.
Végül a sarkokat is lehajtottam és hozzáöltögettem az anyaghoz.
Még egy szalagot varrtam rá a keret hátuljára, hogy eltakarja a varrást és ízléses legyen, bár senki sem azt fogja nézegetni, de azért mégis.
És már jöhetett is a kétéveském, hogy kéri a reggeli tejecskéjét, aztán a többiek, hogy miareggeli, holaruhám, mitcsinálunkma. Kb. egy óra volt és nem ébresztettem fel senkit, nem zúgott a varrógép. Az anyukám is örült a képnek vasárnap délután 🙂
Maestro musik:
Aszfalt és fehér csík
2013 augusztus 19. | Szerző: JuliaHenrietta
Ma nem varrkálok, de mutatok majd olyat, amit én varrtam.
Augusztus elején a legeslegmelegebb héten anyósomék kertes házába kellett költöznünk pár napra. Ők elmentek csobbanni Hajdúszoboszlóra, nekünk meg vigyázni kellett a két kutyára 🙂 Így hát kiszabadultunk a hetedik emeletről, felpakoltunk és elindultunk.
Igyekeztem a kertben lenni minél többet a kétévessel, az árnyékban nem volt olyan meleg (mint pl. a hetediken 😉 ). Természetesen a kedvenc kisautók mindig a keze ügyében voltak, úgyhogy hamar utat is kerítettünk nekik:
krétával rajzolt autópálya
A ház lábazatánál az árnyékban rajzoltunk utat krétával. A kétéves még nem igényel bonyolult úthálózatot, egy kanyar 1-2 zebrával bőven elég, no meg az alagutak, az igen, fontos:
alagút 1. kissámliból
alagút 2. PET-palackból
Sámli és palack lett az alagút. A 1,5 literes vizespalacknak levágtam ollóval azt a részét, ami nagyjából hengeres, majd a hengert hosszában kettévágtam. Gondolom, hogy a 2 literes üveg vagy a kicsit tömzsibb 1 literes Borsodi sörös flakon még jobb lenne. Utóbbihoz egy vállalkozó szellemű apuka is szükségeltetik, aki megissza a sört belőle hamar, hogy metélhessük a flakont 😉
vigyázat, varacskosdisznó a zebrán!
Szóval nagyon gyorsan előállítható és hasznos autópálya rajzolható így. Ámde van, akinek zsebre vágható autópályára van szüksége, mint ahogy nekünk is volt pár nappal ezután, mikor kempingezni mentünk néhány napra. Még jó, hogy van még árukészletem itt: webvarroda, és egy alagutas autópályát bedobtam a poggyászba.
A harmadik napon vettem elő, mikor le kellett szednünk a sátrat, és a kétéves “segítem!” felkiáltással jött és szedte össze a cölöpöket, fémoszlopokat és karate-bemutatót tartott velük. No, akkor leültettem és csodák csodájára úgy maradt:
használat közben az autópályás szőnyeg
Hála a kis autópályának, elég gyorsan összeszedtük a sátrat.
autópálya, alagúton landolt repülővel és tömegbalesettel. a megmentő hős baloldalt
És akkor hadd szóljon, aki ismeri, már várja biztos: