Gyors ajándék a Nagymamának
2013 augusztus 1. | Szerző: JuliaHenrietta |
textil képkeret
A Nagymamám szavaival élve a mi családunk százlábú, ha csak a szűk család jön össze, 27-en vagyunk. Júliusban különösen sok név- és születésnap van, azt hiszem, tizenegy. Ilyenkor rohamléptekben gyártom és szerzem be az ajándékokat, mindenkinek valami apróságot, mert a család elég messze lakik az adósok börtönétől, nem tudják garantálni a napi bablevesem.
Az unokahugiknak ruhát varrtam, a 8 éves unokaöcsémnek egy remek vízipisztolyt szereztem, de minek örülne névnapjára anyukám, 9 gyerek nagymamája? 40 fok van, a virágcsokor ötletét elvetettem, így hát marad a fénykép a kisunokákról. Mégis, valami egyedit! Ezek szerint a képkeretet kell gyorsan kidekorálni. Erre jutottam szombat hajnalban, és fel is keltem hamar, hogy amíg a família még alszik (főleg a mindig “segíteni” kész 2 éves kisfiam), előkotortam a filléres ikea-képkereteket, amik a szekrény mélyében lapultak évek óta. Kezeletlen, igazából még csak le sem csiszolt fenyőből készültek, mondhatjuk igénytelenül egyszerűnek. Azt hiszem, már nem is kapni ilyet, régen a 3 darab volt talán 500 forint.
Nos, az egyiket ráfektettem egy vékony habszivacsra meg egy szép szívecskés anyagra és ráhagyással körbevágtam. A fehér habszivacsot (valamilyen műszaki cikknek a csomagolóanyaga volt, hogy ne törjön össze) körbevágtam a keret mentén és rá is ragasztottam, aztán sniccerrel pontosan körbevágtam.
keret habszivaccsal
A szívecskés anyagra csak ráfektettem, amit középen felvagdaltam X-alakban a sarkokig pontosan, majd a közepét visszahajtogattam.
textilborítás felvágva pontosan
Középen szépen visszahajtogattam, majd kívülről is bebugyoláltam a keretet, az oldalak közepén gombostűvel összetűztem, majd összeöltögettem.
oldalak készen
Végül a sarkokat is lehajtottam és hozzáöltögettem az anyaghoz.
már majdnem kész!
Még egy szalagot varrtam rá a keret hátuljára, hogy eltakarja a varrást és ízléses legyen, bár senki sem azt fogja nézegetni, de azért mégis.
hátulról is korrekt
És már jöhetett is a kétéveském, hogy kéri a reggeli tejecskéjét, aztán a többiek, hogy miareggeli, holaruhám, mitcsinálunkma. Kb. egy óra volt és nem ébresztettem fel senkit, nem zúgott a varrógép. Az anyukám is örült a képnek vasárnap délután 🙂
egyedül megcsináltam, a kétéves sem segített! 🙂
ezt kapta az anyukám, egy 2 éves fotó a fiaimról
Maestro musik:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: