Szerencsejátékosok

2017 június 12. | Szerző: JuliaHenrietta |

Szombaton Karrier-napon voltam egy kedves barátnőmmel, magyarul állásbörzén, csak csajoknak. (diszkrimináció!! :D) Előadások voltak, nagyobb cégek standjai voltak kint, ahol szemmel láthatóan megpróbáltak minél több életrajzot begyűjteni az érdeklődő tömegtől. Én jól éreztem magam, pár helyen le is adtam a jelentkezésem.

Mikor hazajöttem, a férjem kérdezte, hogy milyen hülyeségekkel tömték a fejünket, jelentkeztem-e valamilyen karrierre. (Aaahhh… most már értem, miért kell a diszkrimináció). Elsoroltam párat, mire azt találta mondani, hogy ezek az állások nem a karrier kategória. Mert – szerinte – a karrier fogalma ott kezdődik, hogy valaki zrt-igazgató, esetleg eme pozíció várományosa (nem mintha a férjem bármelyik is lenne).

Elgondolkodtam, hogy vajon tényleg, mi a karrier, mit jelenthet ez? Nagy cégnél gyakornokként kezdeni, majd öt év múlva osztályvezetőnek lenni? Haha, a filmekben igen… Nem tudom, mennyire fedi ez a valóságot.

Az én elképzelésem szerint az jelenti a karriert, ha találsz egy olyan munkahelyet, ahol szereted azt, amit csinálsz, vagy legalábbis nem utálod, és meg vagy elégedve a tevékenységgel, annak mennyiségével. Szerintem nem kell, hogy ez a hobbid legyen, mert akkor mit csinálsz munka után?? Jó viszonyban vagy a kollégáiddal, a főnökséggel. Elegendő képzést, továbbképzést, oktatást kapsz, esetleg lehetőséget nyelvtanulásra. Netán időnként munkakört válthatsz, hogy ne fordulj be egyszercsak, talán itt találkozik az elképzelésem a filmmel. És hát nem utolsó sorban a munkádért kapott fizetésből biztonsággal el tudod tartani a gyermekeidet és macskáidat (kutyáidat, hörcsögeidet).

Szerencsés, aki ilyen helyen dolgozik, nem tudom, hány hölgy jelentheti ki határozottan, hogy ilyen karriert épített, nyilván ez nem a ölbepottyanós fajta munka. Ez olyan lehet, mint a lottó ötös. Szerencsejátékosoknak…